Dr. Varsányi Károly egyéni ügyvéd vagyok.
Komolyabban 2013 óta foglalkozom a blokklánc technológia lehetőségéivel és kriptopénzekkel.
Vonzónak találom mind a gyors, elektronikus vagy, ha úgy tetszik digitális pénz küldésének, mind pedig a bizonyos feltételek bekövetkeztével automatikusan lefutó programok (úm: okos szerződések) gondolatát, éppúgy mint a mára már egyre közkedveltebb "pénz legó", - azaz DeFi - ügyfélbarát megközelítését.
Munkám során általában adózási kérdésekkel keresnek meg, de természetesen igyekszem mind a polgári, mind pedig a büntető jog területéről érkező kéréseket és kérdéseket is kezelni és megválaszolni.
Büszke vagyok rá, hogy hozzájárulhattam ahhoz, hogy itthon átalakuljon a korábban diszkriminatívnak mondható kriptopénzekre vonatkozó adózási modell, és ennek eredményeképpen 15%-ban rendeződött a kriptopénzek adózása.
Bitcoin bevétel utáni adózás ha más digitális fizetőeszközre váltom?
Kifejezetten a digitális pénzek adózására (köztük a Bitcoin) vonatkozó jogi szabályozást az adótörvények, így a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) sem tartalmaz.
Ezért az adott jogszabályi keretek között kell értékelni az adott ügylet adókötelezettségét.
Amennyiben a magánszemély a bitcoinhoz szoftver felhasználásával jut hozzá (bitcoin bányászat), úgy az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó bevételt szerez.
Amennyiben egy vállalkozás év közben egyik fajta digitális fizetőeszközét egy másik fajta digitális fizetőeszközre váltja át (pl. Bitcoinért Etheteruemot vásárolt) akkor az, nem tekinthető a digitális fizetőeszköz beszerzése miatt keletkezett követelése kiváltásának, mert annak tartalma lényegében nem változik. Ebből következően az ilyen változást nem indokolt értékesítésként és új beszerzésként elszámolni, de kapcsolódó analitikus nyilvántartásban vezetni kell a digitális pénz átváltásából adódó mozgást.
Bitcoin adózás ha pénzre váltja
Ha a Bitcoin-ért a vállalkozás pénzt (devizában vagy forintban) vagy más eszközt (pl. tárgyi eszköz, készlet) kap, akkor az a követelés megtérülésének („befolyásának”) minősül. Ilyenkor a követelés ellenében kapott eszköz árának/árfolyamának és követelés könyv szerinti értékének nyereségjellegű különbözetét az Szt. 84. § (7) bekezdés n) pontjának előírása szerint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, veszteség jellegű különbözetét az Szt. 85. § (3) bekezdés n) pontjának előírása szerint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.